Hunyja le a szemét!… Képzeletben varázslatos tájon jár. Hullámzó dombok, harsogó zöld rétek, mezők, fehérre festett házak, piros cseréptetők, az ablakokban muskátlik, a kapukban mosolygós helybéliek.

A föld fölött állandó páratakaró, a friss, széna- és fenyőillattól terhes levegőt szinte harapni lehet. Ugye Svájcban, netán Ausztriában érzi magát? Pedig Magyarországon, a nyugati határszélen is van egy „talpalatnyi Alpok.” Őrségnek nevezik.

Bővebben itt olvashat róla: onp.nemzetipark.gov.hu

MAGYARSZOMBATFA – GÖDÖRHÁZA

Szoknyás fa harangláb

A gödörházi falurészen álló református harangláb 1790-ben készült. A “szoknyás” fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette.

HEGYHÁTSZENTJAKAB

Római katolikus templom

A XIII. századi, román stílusú templomot többször átalakították, leginkább a XVIII. században, barokk stílusban, de az épület megőrizte román kori arányait, illetve déli kapuját és a lőrésablakokat.
Egy korábbi leírásból tudható, hogy belseje egykor gerendamennyezetes volt, kórusa és szószéke fából, oltára pedig kőből készült. A román stílusú épületet 1738-ban az Esterházy család építtette át, berendezése a XVIII. századból származik. Az egyhajós templom oldalfalán a román stílusra jellemző bélletes kapu maradványai láthatók. Gazdag díszítésű rokokó oltárát Szent Jakab apostolt és a Szentháromságot, Szent Józsefet és Páduai Szent Antalt ábrázoló faszobrok díszítik. Szépek a késő barokk, faragott gyertyatartók is. Az épület nyugati homlokzata előtt áll a harangtorony. A sekrestyét a XIX. században építették hozzá.

KERCASZOMOR

Szoknyás fa harangláb

Az 1877-ben épített harangláb tornyát fazsindellyel, a “szoknyát” cseréppel fedték. Szomoróc a trianoni béke után nem tartozott mindig Magyarországhoz, erre emlékeztet a harangláb emlékharangja.
A település az I. világháborút követően mintegy két és fél évig a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához tartozott, csak 1922. február 9-én került vissza Magyarországhoz.

Pusztatemető

A Pusztatemető nevű, gyalogosan megközelíthető részen állt egykor a 12. században épült Szent Vencel templom, melynek sánccal körülvett helyét tábla jelöli. A templom tégláit az 1788-ban épített kercaszomori református templom őrzi.

MAGYARSZOMBATFA

Fazekasház

Egy jellegzetesen parasztiparos háza táját, életformáját szemléltetve láthatók azok a korongok és edényféleségek is, amelyek a XIX. század végétől a XX. század közepéig Szombatfán és környékén készültek.
A XIX. századi, borona- (gerenda-) falú lakóépület szobája és füstöskonyhája a szegényparasztok XIX. század végi lakását mutatja, amelyben még sok az egyszerű keményfa bútor. Az épület legrégibb részében, a kamrában rendezték be a fazekasműhelyt. A kamra előtt, az udvaron áll a kerek cserépégető kemence kiégetett edényekkel.
Az agyag a sovány föld mellett nagyon sok családnak nyújtott ezen a tájon megélhetést. Megrakott szekereikkel az itt lakók valaha messzi vidékeket is felkerestek, hogy az általuk készített cserépedényeket gabonára cseréljék. Magyarszombatfa és Gödörháza főutcáján végigsétálva tapasztalható, hogy a fazekas hagyományok ma is élnek: sok porta bejáratánál ma is ott lóg a fazekas cégér. A portéka jelentős része helyben is elkel, de szívesen hívják a fazekasokat különböző népművészeti vásárokra is. Kérésre bármelyikük szívesen megmutatja műhelyét is, és beavatja az érdeklődőt a korongozás fortélyaiba.

Őrségi Vadászati Kiállítás

Az Őrség állatvilágába enged bepillantást a kiállítás. A tematikus tárlat elején a fán és a fa körül élő állatokkal ismerkedhet meg a látogató.
Róka, fácán, nyuszt, borz látható a tárlat installációjában álló fa alatt, míg az ágak között egerészölyvet, erdei fülesbaglyot, szalonkát, gyöngybaglyot helyeztek el. A következőkben a nádasok élővilágát mutatják be, ahol hörcsög, vidra, tőkésréce, kormorán bújik meg a növényzetben. A továbbiakban a vadászok öltözéke és használati tárgyai következnek, majd vadásztrófeákat, illetve különböző fajtájú fegyvereket szemlélhet meg az érdeklődő. A kiállítás épületének kertjében kis vadasparkot alakítottak ki.

NAGYRÁKOS

Római katolikus templom

A román stílusú, XIII. századi templomot először a XV. században alakították át gótikussá, három évszázad múltán a barokk kor hagyott nyomot rajta. A fő- és a mellékoltár, a szószék népies barokk munka.

Völgyhíd

A 2001-ben elkészült viadukt a magyar-szlovén vasútvonalon, a Zala folyón, illetve a folyóvölgyön ível át. 1400 méteres hosszúságával ez Magyarország leghosszabb, Európa negyedik leghosszabb vasúti völgyhídja, amelynek megépítéséért a kivitelező Építőipari Nívódíjat kapott.
A feszített vasbeton hidat 33 pillér tartja, legnagyobb magassága közel 12 méter. Egyedülálló, úgynevezett szakaszos eltolási technikával építették meg. Létesítésekor nehézséget okozott, hogy az építők az Őrségi Természetvédelmi Területből (ma Nemzeti Park) mindössze 7,7 méter széles sávot vehettek igénybe. Tervezésekor ezért új eljárásokat is ki kellett dolgozniuk ahhoz, hogy a vasúti pálya megfeleljen a 160 kilométer/óra forgalmi sebességnek. Nagyrákoson, a híd lábánál évente Völgyhídi-vásárt rendeznek.

ŐRISZENTPÉTER

Római katolikus templom

Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett, a gótikus bővítést pedig a XIV-XV. században kapta. Különösen figyelemre méltó a bélletes kapuzat. A belső festés XVII. századi kora barokk munka.
A templom a később elbontott szentély kivételével megőrizte román jellegét. A faragott kövek stílusa a jáki iskoláéval rokonítható. A román kori freskók nagy része elpusztult, csupán a déli külső falon található néhány töredék. A hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek. Az épület a XVI. században a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került, csak az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikusoké. A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak.
Bejelentkezéssel látogatható.

Téglaégető

A középkori, XV. századi téglaégetőhely maradványait az 1980-as években tárták fel. Föléje védőépületet emeltek, de szabadon látogatható.

Református templom

A késő barokk stílusú templom 1790 körül, a türelmi rendelet után épült. Az orgonaház és a szószék szintén XVIII. századi, de népies copfstílusú munka.

Szikszay Edit Helytörténeti Gyűjtemény

Az őriszentpéteri Művelődési Ház emeletén alakították ki az őrségi tanárnő, Szikszay Edit gyűjteményéből rendezett kiállítást.
Tablókon követhetjük nyomon az Őrvidék kialakulását, az itt élők több évszázados történelmét, a falvak lakosságának vallási megoszlását.
Fotók mutatják be a térség természeti értékeit, a fakitermelés és mezőgazdaság hagyományát, a helyi népviseletet. A tárlókban használati eszközök és viseletek sorakoznak. Belső szobarészlet és egy felépített korabeli konyha mutatja meg az őrségi emberek életmódját. A tárlat a száz évvel ezelőtti falusi iskolák eszközeinek és gyerekjátékoknak a bemutatójával zárul.

PANKASZ

Szoknyás harangláb

A falunak temploma nincs, de értékes műemléke az 1755-ben állított szoknyás harangláb.
Az építmény fa szerkezete tölgyből készült, a harangot fazsindely védi, és maga az építmény rozsszalmából készült zsúp.
Szabadon látogatható!

Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény

Az 1885-ben épült egykori iskolában több szalmából font terménytároló edény, kópic is látható, az egyik ácsolt láda 1780-ban készült, de van itt egy 1838-as öreg szövőszék is.
A kis múzeum létrehozása Kováts Béla (1922-1994) tanítónak köszönhető, aki tanítványaival együtt összegyűjtötte a faluban még fellelhető régi tárgyakat.

Kovácsműhely

A XIX. századi községi kovácsműhelyt egy lebontott boronafalú szőlőhegyi pince gerendáiból építették. Az egyhelyiséges épület nyitott előterű. Benne működőképes kovácsműhely berendezése látható.

SZALAFŐ

Őrségi Népi Műemlékegyüttes

Az épületek a középkori eredetű nyugat-dunántúli faépítkezés jellemző példái. A múzeum három telek építményeiből áll: két épületegyüttes eredeti állapotában látható, a harmadik telek füstösháza áttelepített.
A házak kémény nélkül épültek – legrégiesebb a második porta főépülete, amelynek a lakóhelyisége is füstös. Az első és a harmadik ház füstöskonyhás, de már van kályhával fűtött szobájuk is.
Figyelemre méltó a harmadik, U alaprajzú ház – a boronafalú épületek három oldalról egy zárt udvart vesznek körül; ez az úgynevezett kerített ház. Az egyik oldalon áll a lakóház, rá merőlegesen a kamrák, vele szemben pedig az ólak és az istálló. A négyszög alakú belső udvart a negyedik oldalon kerítés zárja le. A kerített ház valaha az egész Őrségben sőt annak határain túl is elterjedt volt, azonban Magyarországon csak itt, a nyugati peremvidéken fordult elő.
Mozgáskorlátozottak is tudják látogatni a múzeumot. A múzeum megtekintésén túl hagyományos kézműves mesterségek kipróbálására is lehetőség nyílik.
A nyári szezonon kívül bejelentkezéssel látogatható.

VELEMÉR

Római katolikus templom

A XIII. század végén épült, a késő román és kora gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viselő épületet Aquila János 1377 körül készült freskói tették világhírűvé. Szentélye északi oldalán gótikus fülke is látható.
Aquila Jánosnak öt településen maradtak fenn munkái: Veleméren kívül Szlovéniában Mártonhelyen és Bántornyán, Ausztriában pedig Fürstenfelden és Radkersburgban.
A XIX. század második felében Gózon Imre és Rómer Flóris hívta fel a figyelmet az akkor nagyon rossz állapotban lévő templomra és az ott található falképekre.
A templom az országúttól kicsit távolabb, a falu délkeleti szélén, a temető közelében található. Kulcsa a Fő út 54. szám alatt kérhető el.